skip to main |
skip to sidebar
Edmond Albius ( Edmond rabszolga ) 1829-ban született Bourbon szigetén (mai neve Réunion) Sainte-Suzanne városában. Szülei is rabszolgák volta a belga Féréol Bellier Beaumont nevű botanikusnál, akinél később ő maga is elsajátította a növénytan tudományát. Értelmes, okos gyerek lévén, sokszor az ő ötletei, gondolatai szerint végeztek kísérleteket mesterével együtt. Többször kísérletezett például olyan növényekkel, melyek maguktól nem tudtak szaporodni.
Edmond tizenkét éves volt, mikor a - Párizsban és a világ több pontján kutató - tudósokat megelőzve felfedezte a vanília virágának mesterséges megtermékenyítési módját. Felfedezése lehetővé tette a Bourbon vanília kereskedelmi fellendülését. A mai napig is ezt a módszert alkalmazzák.
Sok ültetvényes gazdagodott meg az ő módszerét használva. Jutalmul Edmond elnyerte szabadságát, és mint felszabadított rabszolga megkapta az Albius nevet, melynek jelentése „Fehér”.
Az Indiai óceán vanília-ültetvényein máig „házasságközvetítőknek” nevezik a vanília virágának mesterséges megtermékenyítésével foglalatoskodó nőket. Ezeknek a gyakorlott asszonyoknak reggelenként gyorsan kell cselekedniük, mivel a különleges fehér virág éjszaka nyílik ki, és csupán egyetlen napig él. Szeszélyes és törékeny. Egyenlő mértékben igényel fényt, árnyékot, valamint páradús meleget, ami az őshaza klímájára, az érintetlen őserdőkre emlékezteti.
Dívához méltó az a gondoskodás, amelyet a vanília kap: a betakarítás után a termést beáztatják, majd bebugyolálják, hogy jól „kiizzadjon”, majd naponta néhány órán át a napon szárítják, végül bekenik pálmaolajjal. Csak három-hat hónap múlva bontakozik ki az aromája. A legszebb termések lassan, nyugodtan érnek, sokáig „izzadva ki” a vaníliakristályt, amely az annyira keresett fűszer aromájának alapja. Ennyi figyelmesség persze sokba kerül: a vanília ma a sáfrány után a legdrágább fűszer.
Bódító íze és illata mellett kedélyjavító és gyógyhatása is régóta ismert. Már a XVIII. században is ajánlották a melankóliára hajlamos fiatal lányoknak. Az izgató aroma híresen vágyfokozó hatású, állítólag Casanova is sűrűn élt vele. Dél-Amerikában az impotens férfiak ma is a tequilába keverik, hogy visszaszerezzék férfiasságukat.
A vaníliás cukor
(az egyszerűbb megoldás)A használt (velejétől megszabadított vaníliaruda(ka)t tegyük finom cukorral egy jól záródó üvegbe. Kis idő elteltével a cukor átveszi a vanília teljes aromáját.
Az Igazi vaníliás cukor(az igényesebb megoldás)
Hozzávalók: 50 dkg (finom) cukor (porcukor)
1-3 vaníliarúd
A vaníliarudakat hosszában vágjuk fel, és szedjük ki a velejét, amit a cukorhoz adunk. A kivelőzött rudakat is hozzáadva egy jól záródó üvegbe rakjuk, és addig rázzuk, míg a kis magocskák a cukorban egyenletesen oszlanak el. Hagyjuk kb. egy hétig állni, de néha azért rázzuk fel. Egy hét után a készítmény jól használható teák ízesítéséhez, sütemények cukrozásához.
Tipp: ha mixerrel keverjük, akkor a cukor még finomabb lesz, és hamarabb elérjük a kívánt eredmény. (a rudakat csak utána adjuk a cukorhoz.)
Kedves látogató!
Ezt az oldalt azzal a céllal hoztam létre, hogy mindenki el tudja mondani azt, amit a vaníliáról, erről a csodálatos fűszernövényről, a fűszerek királynőjéről tud.
Itt mindenki hozzáteheti ötleteit, tudását, vagy éppen kérdezhet, ha valamit tudni szeretne.
Hozzávalók:
60 db elkészítéséhez az alaptésztához 20 dkg margarin, 25 dkg liszt, 2 db tojássárgája, 12,5 dkg finom kristály-szemcséjű minőségi kristálycukor, egy csipet só, 1/2 csomag sütőpor, 1 db vaníliarúd vagy 2 csomag vaníliás cukor, 15 dkg darált mandula.
A kiflik meghintéséhez: 4 evőkanál díszítő szórócukor (házi vaníliás).
Elkészítés:
A lisztet a nyújtódeszkára szitáljuk. A tojássárgákat, a cukrot, a sót, a sütőport és a lekapart vaníliarudat (vagy vaníliáscukrot) egy tálba tesszük. A darált mandulát rászórjuk, a margarint rámorzsoljuk. A keveréket a liszthez adjuk és kézzel meggyúrjuk a tésztát. Ezután legalább egy órára hűtőbe tesszük.
A tésztát kb. 2 cm vastagságú rúdformára nyújtjuk, szeletekre vágjuk és kifliket formázunk a szeletekből. A sütőlapra sütőpapírt helyezünk és erre fektetjük a kifliket. Előmelegített sütőben, 200 °C-on kb. 12 percig sütjük. A szórócukorral még melegen meghintjük a kifliket.
Elkészítési idő: 40-60 perc (A tésztának legalább egy órán át állni kell!)
